Szerzői oldal

Radnóti Miklós
( 1909 - 1945 )

» Korai költészete (.)
» Érett költészete (.)
» Próza (.)
» Az albíróék és egyéb elbeszélések (1909)

Életrajz

1909 (május 5.) Budapesten született
1930-34 a szegedi egyetemen magyar francia szakán végez; a baloldali értelmiségiekből álló Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának alapító tagja
1931 második kötetét elkobozzák; izgatás, vallásgyalázás címén nyolcnapi fogházra ítélik; ezt Sík Sándor közbelépésére felfüggesztik
1934 bölcsészdoktorrá avatják Szegeden; Budapestre költözik, megnősül; a Nyugat munkatársa
1937 elnyeri a rangos Baumgarten-díjat
1931-39 három utazás Párizsba
1940 a zsidótörvények alapján először három, majd (1942-43) tíz hónap munkaszolgálatra viszik
1943 katolizál
1944 a szerbiai Bor melletti Lager Heidenauba deportálják, innen gyalog Németországba indítják, de a nyugat-magyarországi Abda mellett agyonlövik

Korai költészete
.

Radnóti görög, latin, angol, francia és német verseket fordított. Első kötetei az avantgarde szellemében, expresszionista szabad versben íródtak, jellegzetes képalkotással. Első kötetében zsoltárszerű áhítattal, vagy éppen pogány módra köszönti kedvesét, második és harmadik kötetében erősebb a szürrealista vonás; a versek gyakran politikai árnyalatot kapnak. Az Újhold és a Járkálj csak, halálraítélt! verseiben a szerelmi idillt már beárnyékolja a megnehezedett politikai helyzet, a fasizmus előszele, amely a költőt haláltudattal tölti el.

Érett költészete
.

Utolsó két kötetében Radnóti klasszikus formákban fogalmazza meg a fenyegetett, üldözött ember szorongását. A halálfélelem mellett az elvesztett szabadság élménye határozza meg egyetemes érvényű (a francia egzisztencializmussal rokon), fegyelmezett hangú verseit. Egyre nagyobb helyet kapnak verseiben a gondolati elemek, elmélyül az önelemzés. 1938-ban lefordítja Vergilius (hasonlóan nehéz korban írt) 9. eklogáját, majd 1944-ig maga is ír nyolc eklogát, morális választ vagy magatartást keresve a modern ember és kor nehéz helyzeteire. Radnóti kivételes hitvesi lírát is alkot, amely a fogolytáborból hazagondoló férj verseiben csúcsosodik ki: a hazatérés makacs akarását a szerelem életben tartó ereje teszi lehetővé. Régi utazásain írt verses „levelezőlapjait” teljesíti ki utolsó négy verse, a szörnyűségeket rögzítő, pontos „Razglednicák”. (Radnóti, neve anagrammájából szült álnéven, Eaton Darr nevével fiktív versfordításokat, valójában nonszensz-verseket is írt.)

Próza
.

Radnóti a költőtárs empátiájával alkotott portrét kortársairól (Babitsról, Füst Milánról, Szabó Lőrincről), írt önelemző prózát a gyerekkoráról, amikor megtudta, hogy születésekor „megölte” édesanyját és ikertestvérét („Ikrek hava”); legérdekesebb prózai műve azonban az 1934-től, illetve 1937-től 1943 márciusáig vezetett Naplója, amelyben egy magas erkölcsi tartással rendelkező finom intellektus tanúskodik az irodalomról, a politikáról, a korról és a munkaszolgálatról. A kortörténeti dokumentum (amely a magyar Holocaust-irodalom része is) teljes értékű irodalmi alkotás.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!