Szerzői oldal

Sarkadi Imre
( 1921 - 1961 )

» Tanyasi dúvad (1953)
» Verébdűlő (1954)
» Viharban (1955)
» Oszlopos Simeon (1960)
» Elveszett paradicsom (1961)
» A gyáva (1961)

Életrajz

1921. augusztus 13-án Debrecenben született
1939 jogot tanul, párhuzamosan gyógyszerészsegéd, írnok, majd a Debreceni Újság-Hajdúföld nyomdai korrektora
1942-44 a Debreceni Újság, majd 1945-től a Népszava munkatársa
1946 a Szabad Szó (a Nemzeti Paraszt Párt folyóirata) számára szociológiai cikkeket ír, a Válasz progresszív népi írói közé tartozik
1947 a Magyar Rádió Falurádió c. műsoránál dolgozik, politikai okok miatt elbocsátják
1949 a Mafilm lektora
1953 Balmazújvárosban tanít
1954-55 a Csillag, majd az Irodalmi Újság munkatársa
1955-57 a Madách Színház dramaturgja
1956 a reménytelen politikai helyzet elkeseríti, nem publikálhat
1960- gyárban dolgozik
1961 Budapesten hal meg egy ablakból kizuhanva, valószínűleg öngyilkos

Díjai:
1951, 1952, 1954 József Attila-díj, 1955 Kossuth-díj

Tanyasi dúvad
1953

Tanyasi dúvad 1953 A predesztináció és a szabad akarat, az elkötelezettség és a függetlenség, a megerősítő törvények vágya és a bármitől vagy bárkitől való függés rettenete között vívódó író a korszak dilemmáit testesíti meg kritikus szemléletű, érzékeny prózájában. Egy év falusi tanítóskodás után alaposan belelátott a vidék életébe. Regénye hőse, a tehetséges és energikus, ám hatalomvágyó férfi az új politikai rendszer konfliktusait képviseli.

Verébdűlő
1954

Verébdűlő 1954 Sarkadi Kútban c. novellájából Fábri Zoltán igen sikeres filmet készített (Körhinta, 1955). A Rómeó és Júlia téma vidéki változata a változó családi értékek és a hagyomány, valamint a magángazdaság és a termelőszövetkezet közötti feszültséget mutatja meg. Szuggesztív realista részletei révén az egész kötet népszerű volt az olvasók körében.

Viharban
1955

Viharban 1955 A vidéki értelmiséget ábrázoló kisregény Sarkadi utolsó korszakát vezeti be, melynek témája a kiábrándult ember akaratereje, amellyel a mélypontról kikerül. Sarkadi hősei szembeszállnak a sorssal, de nincs erejük tovább küzdeni, és elveszítik erkölcsi tartásukat. Az író azonban mindig némi megértéssel fordul feléjük. Ez a téma jelenik meg az utolsó két kisregényben, a Bolond és szörnyetegben és A gyávában.

Oszlopos Simeon
1960

Oszlopos Simeon 1960 Sarkadi nemzedékének legjobb drámaírói közé tartozott. Utolsó két darabjának témája a tudatos-ösztönös önpusztítás. Az Oszlopos Simeon főhőse, Kis János festő a dráma kezdetekor elveszíti állását, kikapcsolják a telefonját, társbérlőket kap, mert nem tudja kifizetni a teljes lakbért, és elhagyja a szerelme, Mária is. A szakmai és magánéleti sikertelenségéből fakadó belső kiürülését Oszlopos Simeon, az 5. századi szíriai remete aszkéziséhez és Oblomov világához érzi hasonlónak, fatalistának, aszkétának vallja magát, akire nem vonatkoznak a világ törvényei. Elhatározza, hogy a körülmények pártjára áll , és segít a világban felismert rossznak, a világ öngyilkos törekvéseinek az emberrel szemben , hogy mint Simeon, megértse az igazságot. A rossz erő groteszkül elementáris megtestesítője a takarítónő, Vinczéné, aki egy női Jágó és a tipikus magyar feljelentő lelkületével akarja tönkretenni Kist és az új társbérlőket is. A megváltást a női figurák hozzák. Az áldozatnak kiszemelt Zsuzsi késsel megszúrja Kist, és megjelenik Mária is, akinek Kis elmondja, hogy az aszkétaság korszaka a késszúrással elmúlt . Sarkadi kiválóan formálja meg figuráit, az abszurd példázatban a dialógusok szellemesek és meglepőek, és nyitva marad a dráma végpontja is, túléli-e Kis a támadást.

Elveszett paradicsom
1961

Elveszett paradicsom 1961 A dráma egy korábbi szereplő, a Bolond és szörnyeteg c. regényből ismerős vidéki orvos, Sebők Zoltán sorsát ábrázolja, aki a maga immorális életét semmivel sem tartja rosszabbnak a környezete filiszteus szürkeségénél. Zoltán az apja házában jelenik meg, végzetes hibát követett el: illegális abortuszt hajtott végre a szerelmén, és a nő belehalt a műtétbe. Sebők először az öngyilkosságot fontolgatja, hogy ne jusson börtönbe, de olyan emberekkel találkozik, akik igazán értelmes életet élnek, ezért újra kell gondolnia döntését. Komolyan beleszeret egy nála tíz évvel fiatalabb lányba, és halvány esélye van, hogy a börtönből szabadulva felér hozzá. Ám a darab nosztalgikus hangvétele jelzi azt a távolságot, amely elválasztja Zoltánt ettől az értelmes élettől: az ő Paradicsoma már elveszett, és a néző nem tudhatja, hogyan dönt majd a hős. A darabból Makk Károly 1962-ben sikeres filmet reendezett.

A gyáva
1961

A gyáva 1961 A kisregény egy újabb kudarc története a narrátor, Éva 30. születésnapján kezdődik. A főhős hirtelen megelégeli korábbi életét, hogy a gazdag szobrász dekoratív felesége, és elindul a hétvégére. Egy faluba érve az autója elromlik, és Éva beleszeret abba a vonzó fiatalemberbe, Pistába, aki segít szerelni. Mivel otthon a férje éppen házibulit tart, Éva hirtelen eldönti, hogy meghívja Pistát. A fiatalember másik társadalmi osztályba tartozik, de természetesen viselkedik a szokatlan környezetben. Másnap reggel Éva a faluba utazik, ahol megmarja egy vipera, de ő Pista figyelmeztetése ellenére megragadja az állatot, és igen józanul felvágja és kivérezteti a sebét. Pista dicséri bátorságát. De mikor a férfi a jövőt kezdi tervezni, sőt még egy munkaajánlatot is visszautasít Éva kedvéért, Éva kezd elbizonytalanodni. Szeretne elválni és saját, értelmes életet kezdeni, de a férje jól látja, hogy nem fog tudni lemondani kellemes életszínvonalukról. A következő randevún Éva be akarja bizonyítani Pistának, hogy nem gyáva, és megeszik egy hernyót. Ám bármennyire megértő is Pista, Éva nem tud szembenézni vele, egyszerűen elsodródik tőle a tömegben, és az élete semmiben nem változik.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!