|
|
Schein Gábor |
|
(
1969
)
|
| |
|
Schein Gábor 1969-ben született Budapesten. Az ELTE bölcsészkarán végzett, jelenleg az egyetemen tanít XX. századi irodalomtörténetet. története).
A Lázár!-nak 2004-ben német fordítása is elkészült (Wilhelm Droste munkája, merz&solitude, Stuttgart, 2004)
Díjai:
1993�95 Az MTA Tudományos Ösztöndíja, 1996 Soros-ösztöndíj, 1997 Móricz-ösztöndíj, 1998 Radnóti-díj, 1998/2000 Bolyai-ösztöndíj, 2005 Szép Ernő-jutalom, 2006 József Attila-díj
|
|
1991 Szavak emlékezete
1993 Cave canem (versek)
1996 Elhangolás (versek)
1997 Irijám és Jonibe (versek)
2001 Üveghal (versek)
2002 Mordecháj könyve (kisregény)
2003 (retus)
2004 Lázár! (kisregény)
Tanulmánykötetei:
1995 Nemes Nagy Ágnes költészete
1998 Poétikai kísérletek az Újhold költészetében
2001 Hosszúmenet a küszöbön - esszék a német irodalomról (Long March on the Threshold: Essays on German Literature)
2001 Weöres Sándor (Sándor Weöres)
Egy középiskolásoknak szóló irodalom-tankönyv sorozatnak is szerzője Gintli Tiborral közösen, az első kötet 2004-ben jelent meg (Az irodalom rövid története)
|
2004
Lázár!
(Jelenkor, Pécs)
Schein első kisregénye, a Mordecháj könyve (2002) egy magyarországi zsidó család három generációjának, s benne a leszármazottnak, egy P.-ként megnevezett kisfiúnak a sorstörténete. P.-vel az Eszter könyvén gyakoroltatja nagymamája az olvasást. Az ószövetségi történet köré épül a mai családtörténet, amely a bibliai történet ismétléseként is értelmezhető.
Az új kisregény Lázár feltámasztásának bibliai történetét hívja segítségül az apa halálának feldolgozásához. A Péter nevű felnőtt fiú az M. néven emlegetett immár halott apának állít emléket a szöveggel. A szövegformálás révén ugyanakkor fel is támasztja őt. Kétféle szövegrész váltakozik a műben: a fiú vagy közvetlenül a halott apához beszél (hasonlóan, mint Franz Kafka, apjához írt híres levelében) vagy eltávolítottabb módon róla beszél: a kétféle beszédmód feszültsége, ritmusa adja a szöveg drámai erejét. Az apa halálos ágyán megtiltotta fiának, hogy róla beszéljen (�ezt ne írd meg�), a fiú ezt látványosan megszegi, ezáltal állítja is, tagadja is a tilalom érvényességét. Az apa mögött egy zsidó kispolgári családi háttér bontakozik ki a Kádár-rendszer Magyarországán. Az apával és az anyával semmi különös nem történt. A család nem beszélte ki a vészkorszak traumáit sem, a szégyen és az öngyűlölet csak a hallgatást, a némaságot erősítette.
Hangsúlyosan kiemelkedik a családból a nyomdász-fényképész apai nagyapa, aki legalább csinált valamit: tankönyvet írt a klisékészítés technológiájáról. Ebben olvasható a következő mondat: �Megtörténik, hogy olyan nem megfelelően fényképezhető eredetiről kell klisét csinálnunk, amelyen javítani, retusálni nem szabad.� Ez a mondat a kisregény poétikai eljárásával is összefüggésbe hozható. A fiúnak a nagyapa szimbolikusan értett útmutatása szerint kellene képet adnia az apáról: retusálni nem lenne szabad. A családtörténet elbeszélésében ugyanakkor Péter minduntalan visszahátrál a legendákba, a történetek állandóan megszakadnak, és kérdéses, hogy a szakadások kényszerű elsimítása (ami szintén tkp. retusálás) mennyire képes helyreállítani őket.
�A történet egyetlen megfeszített küzdelem az Apa feltámasztásáért, azért, hogy minden ellenségeskedés és szembefordulás dacára kimondassék � miként Rilke sorában � �Hebt den Stein!�
Bacsó Béla, Élet és Irodalom
�Martin Buber Én és Te című tanulmányában kifejtett gondolatokból következik a megkettőzés módja, a Te-nek és az Ő-nek, a megszólítás tárgyának és az általános tapasztalás tárgyának éles szembeállítása egyazon személyiség körvonalain belül�
|
2005
Panaszénekek
(Jelenkor)
Panaszénekek. Versek
Jelenkor, Pécs, 2005. 77 oldal
A kötetben a címadó panaszénekek négy egységben bukkannak föl a többi vers között, ezáltal szabályosan elrendezik a teljes anyagot. Három nagy versciklus jön így létre, 17 � 19 � 17 darabbal, és a ciklusokon kívül, a panaszénekek előtt található a nyitóvers, az (először) című, majd a negyedik panaszének-egység után következik a záróvers, az (öböl) című. A nyitóvers repülés-motívumára a záróvers menedék-motívuma válaszol. A panaszénekek az emberiség közös, ősi siralmait idézik meg és emelik azokat az egyén életének dilemmái mellé. Ezáltal a kötet egyszerre általános és személyes hangon szólal meg. A versekben beszélő figura hétköznapjai (gyerekek, feleség, család, haldokló apa) ugyanúgy felvillannak, mint a személyes sorsán keresztül megélt mindannyiunk számára közös lét nagy kérdései. Egy akváriumi hal elpusztulása szinte biblikus példázattá emelkedik a (zöldes víz) című versben. A köznapi séta filozofikus árnyalatot kap a (séta) című versben. A séta motívuma (erdei bóklászás, utcai járkálás, futás) mellett fontos a madár motívuma is (sárkányrepülő, városi galambok, elgázolt fácán, elszökött papagáj). A kettő � az útonlevés, a keresés és a repülés, a lélek elemelkedése -- éppen a (sétá)-ban találkozik össze, aholis a beszélő, miután beszámolt sétájának élményéről, német madárneveket kezd gyűjteni költőtársának, Borbély Szilárdnak.
�Céltalanul járkálni annyi, mint valójában egy minket meghaladó célnak engedelmeskedni, s épp ezáltal mások magányával szocietásra jutni. � A Panaszénekek a veszteség birtokában a szeretet felé tapogatózik. � a költő oldottabban is valahogy izzóbb, életesebb lett � eddigi legjobb kötetében.�
Reményi József Tamás, Élet és Irodalom
|
2009
Traditio- folytatás és árulás
()
A sokoldalú (költő, esszéista, műfordító, irodalomtörténész) Schein Gábor (1969) Traditio – folytatás és árulás című kötetében a modernitás hagyományozódását, és a modernség ellentmondásait vizsgálja különböző szinteken. Schein perspektívájába egyszerre fér bele a XX. század első évtizedének irodalmi intézményrendszere, a magyarországi zsidóság asszimilációs törekvéseinek kudarctörténete, a műfordítás kontextusán keresztül a saját és az idegen dialektikája. A könyv, a tradíció viszonyfogalmán keresztül, a folyamatosan létrejövő ellentétpárokat (politika-irodalom, magyar-zsidó, esztétika-ideológia, régi-új, saját-idegen) történeti közegükben és állandó mozgásukban, egymásra ható változásukban írja le.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
