|
|
Szentkuthy Miklós |
|
(
1908
- 1988
)
|
| |
|
1908 Budapesten született
1931 angolból diplomázik a budapesti bölcsészkaron
1928 európai utazások
1931-32, 1948 Angliában tanul
1949-58 tanárként dolgozik
1988 Budapesten meghal
Főbb díjai:
1948 Baumgarten-díj, 1977 József Attila-díj, 1982 Füst Milán-díj, 1988 Kossuth-díj
|
|
1927/1991 Barokk Róbert (regény)
1934 Prae (regény)
1935 Az egyetlen metafora felé (naplójegyzetek)
1935-1983 Szent Orpheus Breváriuma (regény)
1936 Fejezet a szerelemről (regény)
1939 Széljegyzetek Casanovához (regény)
1939 Fekete Reneszánsz (regény)
1940 Eszkoriál (regény)
1941 Europa Minor
1941 Cynthia
1942 Vallomás és bábjáték
1957 Divertimento – Változatok W. A. Mozart életére (regény)
1959 Doktor Haydn – Haydn élete (regény)
1959 Burgundi krónika (történelmi regény)
1960 Hitvita és nászinduló (két kisregény)
1962 Arc és álarc – J. W. Goethe élete (regény)
1965 Megszabadytott Jeruzsálem (történelmi regény)
1966 Saturnus fia – A. Dürer élete (regény)
1955 Angyali Gigi! (regény és elbeszélések)
1967 Händel – G. F. Händel élete (regény)
1968 Maupassant egy mai író szemével (esszé)
1969 Meghatározások és szerepek (esszék)
1972 II: Szilveszter második élete (regény)
1978 Szárnytalan oltárok (történelmi regény)
1985 Múzsák testamentuma (írások)
1987 Iniciálék és ámenek (novellák, hangjátékok)
1988 Frivolitások és hitvallások (önéletrajzi interjú
1990 Cicero vándorévei (regény)
1993 Ágoston olvasása közben (esszé)
1994 Bianca Lanza di Casalanza (regény)
1994 Harmonikus tépett lélek
1995 Narcisszus tükre (regény)
1998 Az alázat kalendáriuma (naplójegyzetek)
2000 Bezárult Európa (regény)
2001 Fájdalmak és titkok játéka (naplójegyzetek)
|
1927 / 1991
Barokk Róbert
(.)
Szentkuthy Miklós tizenkilenc éves korában írta ezt a különös regényt, amely csak 1991-ben, már a halála után jelent meg. A könyv témája azonos azzal a problémával, amellyel maga az író szembesülhetett a könyv megírásának idején, illetve inkább az azt megelőző években. A Joyce A Portrait of the Artist as a Young Man-jére líraiságával emlékeztető szöveg főhőse egy érettségire készülő, magányos, álmodozó fiatalember, a címszereplő. Barokk Róbert művésznek készül, titkon a fantáziáit, meséit és látomásait egybefogó nagy mű, a Creta Polycolor megírására készül. A regény azzal kezdődik, hogy a fiú hazafelé tart egy színházi előadás elvarázsolt világából, egyenesen unalmas polgári családjának fullasztó nyugalmába. A túlérzékeny fiatalember elkényeztetett egyke, folyvást riadozik a külvilág fenyegetéseitől, amelyet legfeljebb csak ablakából figyelhet meg. Ráadásul egyre erőszakosabban követel helyet a gondolataiban a szexualitás, erotikus fantáziák gyötrik, megkísérti a szerelem is. Megszállott vallásosságában rémes bűnösnek látja magát, de amikor elmegy meggyónni bűneit, egy korlátolt pappal találkozik, aki nem tud segíteni a gondjain. Róbert kétségbeesetten imádkozik a Szűz Máriához, ám másnap nem meri magához venni a szentostyát, mert még a templomban is egy szép lányt bámul. A regény � voltaképpen Róbert naplója � mégis az optimizmus jegyében zárul: a fiú elhatározza, hogy megnyitja lelkét a természeti szépségek előtt, és igyekszik felnőtt módjára gonolkodni. Az utolsó mondatban azért érezni egy csöpp iróniát, amikor a szerző kijelenti, hogy nem így tervezte a dolgokat; barokkos fantáziáját, úgy látszik, mégsem bírja feladni.
|
1934
Prae
(.)
Szentkuthy Miklós, a magyar kísérletező próza legnagyobb klasszikusa, már fiatal korában megismerkedett a magyar- és világirodalom újító áramlataival. Vibráló érzékenysége, fantáziája, tehetsége, és nem kevéssé szélsőséges vallásos érdeklődése szembefordította őt a szüleivel, és az ő akaratuk ellenére lett író. Korai munkáit sokáig ki sem adták; első nagy regénye, a Prae példányaival is antikváriumokban házalt, mert a kritikai sikerrel nem járt üzleti eredmény. A regény később legendássá vált, több újrakiadást megért, és James Joyce Ulysseséhez hasonlítják (annál is inkább, hogy Szentkuthy fordította magyarra az angol klasszikus regényét), mert a hagyományos szerkezetet nyelvi és asszociációs hálóval, művészeti és filozófiai fejtegetésekkel helyettesítve a szinkronicitást teszi meg az alkotás kompozíciós elvének. Joyce és Szentkuthy gondolkodásában sok párhuzamos elem található: mindketten mitologikusan nagy szerkezetre törekedtek, amely magába foglalja a matematikát, a teológiát, a pszichológiát, a biológiát, az építészetet � és ki tudná felsorolni, mi mindent még, hogy megteremtsék saját összefüggő regényterüket.
|
1939/1993
Szent Orpheus breviáriuma
(.)
Szentkuthy történelmi és filozófiai indíttatású regényeinek megkoronázása ez a grandiózus, ötkötetes regényfolyam, amely az egész Európai történelem szatíráját és travesztiáját adja; nyüzsögnek benne a színesebbnél színesebb római, reneszánsz és barokk jelenetek és szereplők, püspökök, pápák, művészek, politikusok és könnyűvérű nők � Szentkuthy feltűnően nem hisz a történelmi haladásban. Orfeusz a mitikus Akárki, vagyis még inkább az emberiség lelke, aki bejárja a történelmi kultúrák tájait. Ez a groteszk, humoros, erotikus és vallásos kaland nem ismeri a tények és a fantázia elválasztását: világnagy színház, szédítően harsány, szenvedélyes opera, az emberi esendőség katalógusa és imitációja, és ugyanakkor cirkuszi játék a nyelvvel, a formával és a művészettel.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
