|
|
Szép Ernő |
|
(
1884
- 1953
)
|
| |
|
1884. június 3o. Huszton született, gyerekkorát Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Mezőtúron tölti
1908 a Nyugatnak indulásától munkatársa; Fővárosi Cabaret Bonbonnière rendszeres sanzonszerzője
1910-től az Est munkatársa, glosszákat, tárcanovellákat ír
1914 önkéntes betegápoló, haditudósító; kardjára felvéseti: "Leben und leben lassen";
1920-21 Bécsben él emigrációban
1925-től, megindulásától Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója
1920-30 ünnepelt színpadi szerző
1944 augusztusában "csillagos házba" internálják, a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadul
1944. okt. 20.- nov. eleje a nyilasok munkaszolgálatra hurcolják
1948 után szegénységben él; a Petőfi Társaság tagjai közé választja
1953. okt. 2. Budapesten hal meg
|
|
1919 Lila ákác (regény, majd színpadi mű, 1934-ben film, r. Székely István)
1930 Azra (dráma)
1934 Dali dali dal (regény)
1942 Züm züm (elbeszélések)
1945 Emberszag (regény)
1984 Járok-kelek, megállok (vál. versek, karcolatok, Tandori Dezső utószavával)
1985 Két kezdő bohóc (válogatott elbeszélések)
1989 Hét szín (válogatott versek)
1992 Kispanasz (publicisztikai írások)
1998 Az Isten is János és más elbeszélések
2008 Natália
|
1945
Emberszag
(*)
Emberszag
�A felhők pártján álló� költő az 1944-es munkaszolgálatot is a tőle szokott, gyűlöletre képtelen, csodálkozó hangon írja meg. Ahogy az olvasóhoz fordul � emeli ki Márványi Judit �, �része a belső tartásnak: maradtunk, akik voltunk, figyelmesek, finomak, elegánsak, urak. Persze hogy a stílus mélyén � mint a regényben mindvégig � irónia is csillámlik�. Szép Ernő mély részvéttel, néhol azonban szarkasztikusan mutatja meg �zsidó beosztású� sorstársait, sőt figyelméből még egy nyilas �nebuló� hátterének, motívumainak keresésére is telik.
|
1984
Járok-kelek, megállok
(*)
Járok-kelek, megállok
Akárcsak a versanyagában bővebb Hét szín, ez a kötet is verseket és karcolatokat tartalmaz, egyformán fontos válogatások. „Szép Ernőt a ’néked szól’ hangja a ’magányos csavargás’ gesztusa, a ’jóság keresése’, az ’adjátok vissza’ kiáltása határozza meg. Ezért nehéz őt besorolni. Csudálatosan olvasható író, egy ízig fontos stiliszta, aki a legáttételesebb ákom-bákommal úgy szól, mintha kenyeret tenne az asztalra” – írja utószavában Tandori Dezső, aki talán a legtöbbet tette a költő újrafelfedezéséért.
|
1985
Két kezdő bohóc
(*)
Két kezdő bohóc
Szép Ernő novellái a mai olvasóhoz talán még közelebb állnak, mint híres korai regényei, például a régi Budapest szellemiségét megörökítő Lila ákác. Szép Ernő versben és prózában is az ámulva rácsodálkozás mestere. „Sovány, görbe hátú férfi kicsi kövér asszonnyal, mint egy kifli meg egy zsemlye” – olvashatjuk tetszőlegesen kiragadott helyen. Egyik legszebb novellájában, a „Czüpős Kis János”-ban egy pénzhamisító kisembert mutat be mély humorral és humánummal, aki „szemtelenségnek” tartja, hogy a háborúban meg akarják ölni.
|
2008
Natália
(Noran)
Szép Ernő, Natália, noran, Budapest, 2008, 2699 forint, 208 oldal.
�Szép Ernő voltam� � élete utolsó éveiben ezzel a keserű és bátor mondattal mutatkozott be Szép Ernő. Keserűsége és bátorsága azonos volt naivitásával, tisztaságával és szellemességével. A depressziós humoristák közé tartozott, aki mindegyik igazságot hirdető ideológiának, hatalmi rendszernek útban van, azáltal, hogy fütyül rájuk, hiszen a munkaszolgálatról hazatérve nem a lenini úton (maximum a Lenin körúton, de akkor inkább már Teréz körúton) akar haladni � ez Magyarországon külön szakma, vagy még inkább sors.
A Natália című regény idén jelent meg először. Van ebben a kései, tompafényű sikerben is valami szépernős. Regényéhez hasonlóan Szép életműve is folyamatosan arra vár, hogy felfedezzék, azaz ne csak a tüneményes kávéházi figurát lássák benne, hanem a jelentékeny alkotót is. (Ezt legkivált Tandori Dezső segíti Szép Ernőről szóló kiváló esszéivel.)
A Natália főszereplője a 19 éves Szép Ernő, aki Budapestre érkezik érettségizni. Az algebrát nagyon nem érti, a versírás viszont remekül megy. Ennek tudtában oszt, szoroz (pontosabban nem oszt és nem szoroz) és otthagyva az iskolát, elhatározza, hogy írásból próbál megélni (ennyiben regénye tudományos-fantasztikus) és a regény utolsó lapján szó szerint a Budapesti Napló munkatársa lesz. Ott van ugyanis az utolsó lapon a névjegye. Regényével a névjegyét teszi le az asztalra.
Visszaemlékezéseiben megismerhetjük az akkori kávéházakat, a korszak kis költőit és önfeledt kóristáit ugyanúgy, mint azokat a kispolgárokat, akikkel a fiatalember közösen bérel kvártélyt a Lázár utcában. Emlékezéseit folyamatosan megakasztja egy hirtelen eszébe jutó anekdota vagy felejthetetlen figura, hogy aztán visszatérjen, vagy éppen másfelé haladjon tovább a kis dolgok nagy ívű összegzésével.
A Natália címszereplője egy szerelmi bánata után és házassága elől Budapestre szökött gyönyörű lány, eredeti nevén Rózsi, aki a hányatatott cselédsors után, akkori szavak szerint kéjnő lesz a Lázár utcában. Innentől legyen elég annyi, hogy a főszereplő és a címszereplő találkozik a Lázár utcában. Miképpen a megannyi keserűségen és borzalmon túljutó Szép Ernő is találkozik negyven évvel ezelőtti önmagával. Ez egy igazi �találkozás egy fiatalemberrel�, továbbá vallomás a vers és az irodalom szerelmes szeretetéről. Annak a regénye, hogy �Szép Ernő lettem�.
A Natália kiválóan megírt emlékirat, bámulatos betétekkel és egynehány zseniális mondattal.
|
Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!
|
|
