Szerzői oldal

Szép Ernő
( 1884 - 1953 )

» Emberszag (1945)
» Járok-kelek, megállok (1984)
» Két kezdő bohóc (1985)
» Natália (2008)

Életrajz

1884. június 3o. Huszton született, gyerekkorát Hajdúszoboszlón, Debrecenben és Mezőtúron tölti
1908 a Nyugatnak indulásától munkatársa; Fővárosi Cabaret Bonbonnière rendszeres sanzonszerzője
1910-től az Est munkatársa, glosszákat, tárcanovellákat ír
1914 önkéntes betegápoló, haditudósító; kardjára felvéseti: "Leben und leben lassen";
1920-21 Bécsben él emigrációban
1925-től, megindulásától Az Újság munkatársa, a polgári liberális eszmék szószólója
1920-30 ünnepelt színpadi szerző
1944 augusztusában "csillagos házba" internálják, a svéd követség mentelmi útlevelével rövid időre szabadul
1944. okt. 20.- nov. eleje a nyilasok munkaszolgálatra hurcolják
1948 után szegénységben él; a Petőfi Társaság tagjai közé választja
1953. okt. 2. Budapesten hal meg

Emberszag
1945

Emberszag A felhők pártján álló költő az 1944-es munkaszolgálatot is a tőle szokott, gyűlöletre képtelen, csodálkozó hangon írja meg. Ahogy az olvasóhoz fordul emeli ki Márványi Judit , része a belső tartásnak: maradtunk, akik voltunk, figyelmesek, finomak, elegánsak, urak. Persze hogy a stílus mélyén mint a regényben mindvégig irónia is csillámlik . Szép Ernő mély részvéttel, néhol azonban szarkasztikusan mutatja meg zsidó beosztású sorstársait, sőt figyelméből még egy nyilas nebuló hátterének, motívumainak keresésére is telik.

Járok-kelek, megállok
1984

Járok-kelek, megállok Akárcsak a versanyagában bővebb Hét szín, ez a kötet is verseket és karcolatokat tartalmaz, egyformán fontos válogatások. „Szép Ernőt a ’néked szól’ hangja a ’magányos csavargás’ gesztusa, a ’jóság keresése’, az ’adjátok vissza’ kiáltása határozza meg. Ezért nehéz őt besorolni. Csudálatosan olvasható író, egy ízig fontos stiliszta, aki a legáttételesebb ákom-bákommal úgy szól, mintha kenyeret tenne az asztalra” – írja utószavában Tandori Dezső, aki talán a legtöbbet tette a költő újrafelfedezéséért.

Két kezdő bohóc
1985

Két kezdő bohóc Szép Ernő novellái a mai olvasóhoz talán még közelebb állnak, mint híres korai regényei, például a régi Budapest szellemiségét megörökítő Lila ákác. Szép Ernő versben és prózában is az ámulva rácsodálkozás mestere. „Sovány, görbe hátú férfi kicsi kövér asszonnyal, mint egy kifli meg egy zsemlye” – olvashatjuk tetszőlegesen kiragadott helyen. Egyik legszebb novellájában, a „Czüpős Kis János”-ban egy pénzhamisító kisembert mutat be mély humorral és humánummal, aki „szemtelenségnek” tartja, hogy a háborúban meg akarják ölni.

Natália
2008

Szép Ernő, Natália, noran, Budapest, 2008, 2699 forint, 208 oldal. Szép Ernő voltam élete utolsó éveiben ezzel a keserű és bátor mondattal mutatkozott be Szép Ernő. Keserűsége és bátorsága azonos volt naivitásával, tisztaságával és szellemességével. A depressziós humoristák közé tartozott, aki mindegyik igazságot hirdető ideológiának, hatalmi rendszernek útban van, azáltal, hogy fütyül rájuk, hiszen a munkaszolgálatról hazatérve nem a lenini úton (maximum a Lenin körúton, de akkor inkább már Teréz körúton) akar haladni ez Magyarországon külön szakma, vagy még inkább sors. A Natália című regény idén jelent meg először. Van ebben a kései, tompafényű sikerben is valami szépernős. Regényéhez hasonlóan Szép életműve is folyamatosan arra vár, hogy felfedezzék, azaz ne csak a tüneményes kávéházi figurát lássák benne, hanem a jelentékeny alkotót is. (Ezt legkivált Tandori Dezső segíti Szép Ernőről szóló kiváló esszéivel.) A Natália főszereplője a 19 éves Szép Ernő, aki Budapestre érkezik érettségizni. Az algebrát nagyon nem érti, a versírás viszont remekül megy. Ennek tudtában oszt, szoroz (pontosabban nem oszt és nem szoroz) és otthagyva az iskolát, elhatározza, hogy írásból próbál megélni (ennyiben regénye tudományos-fantasztikus) és a regény utolsó lapján szó szerint a Budapesti Napló munkatársa lesz. Ott van ugyanis az utolsó lapon a névjegye. Regényével a névjegyét teszi le az asztalra. Visszaemlékezéseiben megismerhetjük az akkori kávéházakat, a korszak kis költőit és önfeledt kóristáit ugyanúgy, mint azokat a kispolgárokat, akikkel a fiatalember közösen bérel kvártélyt a Lázár utcában. Emlékezéseit folyamatosan megakasztja egy hirtelen eszébe jutó anekdota vagy felejthetetlen figura, hogy aztán visszatérjen, vagy éppen másfelé haladjon tovább a kis dolgok nagy ívű összegzésével. A Natália címszereplője egy szerelmi bánata után és házassága elől Budapestre szökött gyönyörű lány, eredeti nevén Rózsi, aki a hányatatott cselédsors után, akkori szavak szerint kéjnő lesz a Lázár utcában. Innentől legyen elég annyi, hogy a főszereplő és a címszereplő találkozik a Lázár utcában. Miképpen a megannyi keserűségen és borzalmon túljutó Szép Ernő is találkozik negyven évvel ezelőtti önmagával. Ez egy igazi találkozás egy fiatalemberrel , továbbá vallomás a vers és az irodalom szerelmes szeretetéről. Annak a regénye, hogy Szép Ernő lettem . A Natália kiválóan megírt emlékirat, bámulatos betétekkel és egynehány zseniális mondattal.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!