Szerzői oldal

Szijj Ferenc
( 1958 )

Életrajz

1958 (október 18.) Szombathelyen született
1977 Szombathelyen érettségizik
1978-84 a Szegedi József Attila Tudományegyetem magyar-német szakán végez
1984-88 a budapesti Egyetemi Könyvtár könyvtárosa
1988-96 a Nappali ház c. negyedéves folyóirat szerkesztője

Díjai:
1989 Móricz-ösztöndíj, 1991 a Művészeti Alap Elsőkötetesek díja, a Soros Alapítvány ösztöndíja, 2000 Déry-jutalom, 2001 József Attila-díj

A futás napja
1992

A futás napja Szijj Ferenc második kötete; az első, A lassú élet titka című verseskönyv 1990-ben jelent meg. Szijj kisprózakönyvének második fejezete egy verssel kezdődik, amelyben a következő mondat olvasható: „Napról napra megfeszített munkát végzek, / hogy megmaradjak a lét felszínén.” Akár a képzelet könyvéből valók Szijj művei, mint a rövid idejű történetek jó része, akár a tapasztaláséból, mint az elbeszélések, valamennyinek a hősei kétségbeesett küzdelmet folytatnak, hogy megmaradjanak a lét felszínén, hogy ne süllyedjenek alá saját emlékezetükbe és ürességükbe, s ne törjön elő a tárgyakból, a társas viszonyokból a jelentés, az értelmeződés, amely megvilágítaná e magányos, „leszázalékolt” hősök ismétlődő történetét. E rövid írásokban egy-egy végletesen magába zárt, egyes szám első személyben megszólaló narrátori hang reprezentálta a hozzá tartozó, épp ily zárt világot. A szövegek hol Büchner német romantikájára emlékeztetően archaikusak, hol Kafkára, Beckettre emlékeztetően redukáltak, tematikai és stilisztikai értelemben is a szegénységre játszanak.

Kéregtorony
1999

Kéregtorony Ez a vékony verseskötet, a szerző eddigi legjobb lírai műve, a gyerekkor traumáit dolgozza fel megrázó erővel. A hosszú szabadvers hat része más-más helyet jelöl. A szövegben egy névtelen narrátor jár-kel a nagyvárosban, megáll egy tónál, egy temetőben, egy taxiállomáson vagy egy bádoggal befoltozott fánál, megvizsgálja őket és magában beszél. Ki ő? Magában motyog, és próbálja megfogalmazni a legegyszerűbb dolgokat és a világ összetartó elvét. Primitív nyelven beszél. Néha ismétli magát, néha be sem fejezi a mondatot. Jelentéktelennek tűnő események riasztóvá válnak, ahogy a leírás részletei összeállnak, hogy valami külön jelentést adjanak az egyes epizódoknak. A legmegrázóbb jelenet talán a harmadik rész, amely elmondja hogyan őrült meg a narrátor-költő anyja egyik napról a másikra. Ezek csak ilyen körülmények, hozzátartoznak valamihez, nem is tudom írja családtagjai halálának tárgyilagos leírása előtt. A szövegek zavarba hoznak, de igazi olvasói élményt adnak.

Szuromberek királyfi
2001

Szuromberek királyfi Szijj izgalmas, fordulatos, humoros mesekönyve tele van szellemes nevet viselő állat- tárgy- zöldség- és emberfigurákkal. Szuromberek királyfinak meg kell mentenie Sziromka Mária királykisasszonyt a lidérckirály fogságából. Lidérckirály veszélyes szolgája, a mókusfarkas megnehezíti hősünk dolgát. Sziromka Mária udvartartása ugyanakkor (pl. Vaxler Katalin, a kopasznyakú tyúk, Apafi Tivadar, a kertkapu vagy az Uborka-nővérek meg Veszelinovics Árvácska, egy érésben lévő paradicsom) legtöbbször inkább hátráltatja a hőst hősies cselekedetének végrehajtásában. A regény egyébként is a késleltetés fogására épül: mindig közbe jön valami váratlan. A gyerekeket körülvevő tárgyak (hajsütővas, fogpiszkáló, gyűszű) pillanatokon belül csodatévő erejűvé válnak. Az ellenfél varázsgyűrűje PIN-kóddal működik, de hősünk inkább természetes fegyverekkel harcol. Például felbukkan egy távolba halló varázszsebkendő. A történetben nem a jó és a rossz áll szemben egymással, hanem inkább az erőszak és az uralkodási vágy áll szemben a szelídséggel (és sokszor a jámbor együgyűséggel is). A regény nyelve rendkívül játékos, rengeteg kedves, ironikus szólelemény tarkítja a lebilincselő stílusban megírt szöveget, amely főleg a kisiskolás korosztálynak (6 14 éveseknek) ajánlható.

Kenyércédulák
2007

A klasszikus kötöttségektől mentes szabadversek játékos (és végül meg nem valósított) eredeti alapötlete az, hogy a költő majd minden nap fog írni egy rövid verset, mintha a kenyér cédulájára írná ezért minden vers címe az egyik nap neve. (A legtöbb versnek, szám szerint 13-nak a címe: Péntek.) A valójában nem is oly rövid versekben a beszélő személyes depresszióját általánosítja, az üresség, a lassúság, a mániás képzelődés fogalmaiból próbál a lét értelméhez közelíteni. A sokszor megrendítő versek szürrealista látásmódot imitálnak. Egy hétköznapi, esendő figura vágyai és a külvilággal szembeni küzdelmei jelenítődnek meg. Az álomszerű fogalmazásmód egy érzékeny, ám érzelmeit kifejezni nem képes figura hányattatásait mutatja be. Szijj legutóbbi verseskötete a nyolc évvel ezelőtt megjelent Kéregtorony, melyet a kritika igen nagy elismeréssel fogadott, és a költő fő művének tekintett az új kötet átveszi ezt a szerepet. Krupp József, Élet és Irodalom

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!