Szerzői oldal

Tatay Sándor
( 1910 - 1991 )

» Puskák és galambok ( 1960 )
» A Simeon-család (1955-64 )
» Lődörgések kora (1977)

Életrajz

1910 május hatodikán született Bakonytamásiban
a pápai református kollégium diákja; később bölcsész és teológus
Budapesten a Kelet Népe szerkesztője
1945 a badacsonyi turistaház gondnoka
1991 Budapesten halt meg

Főbb díjak:
1957, 1961, 1979 József Attila-díj; 1990 a Magyar Köztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje, 1991 Kossuth-díj

Puskák és galambok
1960

Míg 1958-as Ház a sziklák alatt című drámai szerelmiháromszög-novellából az író forgatókönyve alapján Makk Károly rendezett filmet, a Puskák és galambok regénysikere után mindjárt a következő évben elkészült Keleti Márton filmje, amelyben többek között Bessenyei Ferenc és Mészáros Ági szerepelt – ez nyilván hozzájárult a regény hosszan (talán máig is) tartó népszerűségéhez. A romantikus kamasztörténet 1919 őszén kezdődik egy dunántúli kisvárosban, ahol hat elszánt és bátor kiskamasz fiú rábukkan egy titkos barlangra, amely először csak kalandozásaik színhelye, majd később egyikük illegális kommunista édesapjának életmentő menedéke lesz. A klasszikus gyerekregények fordulatait felhasználó történet izgalmas olvasmány, még akkor is, ha túlromantizált történelemszemlélete ma már kissé furcsának tűnik.

A Simeon-család
1955-64

A grandiózus ötkötetes regényciklus (A Simeon-ház, 1955; A második leány, 1956; Kenyér és virág, 1959; A nyugati kapu, 1962; Az ítélet napja, 1964) Magyarország ötven évét mutatja be egy dzsentricsalád életén keresztül, az 1910-es évek közepétől kezdve a világháborúkon át egészen az ötvenes évekig (elkerülve a forradalmat). A család három generációja az arisztokratikus nagyanyától a házasodni akaró unokákig ível, a szereplők között jobb- és baloldaliak, zsidók és keresztények egyaránt akadnak, a leírások pedig részletező realizmussal tárják az olvasó elé a korabeli élet és hétköznapi viselkedés megannyi apró mozzanatát. A regény erőssége a sokszínűség, ám a feleslegesen szerteágazó cselekmény és a lehetetlen fordulatok sokszor szinte a történelmi ismeretterjesztés kevéssé irodalmi színvonalára süllyesztik az egyébként olvasmányos, Mikszáth szellemességét és Jókai romantikáját ötvöző izgalmas regényciklust, amely a megjelenés idején rendkívül népszerű olvasmány volt.

Lődörgések kora
1977

Az önéletrajz első kötetét, a Meglepetéseim könyvét (1974) eredetileg ifjúsági regénynek szánta az író, de végül önéletrajzi kalandregény lett belőle, amely a Lődörgések korával együtt Hét szűk esztendő címmel összefüggő önéletrajzot alkot. Az első kötet a századelei gyerekkor békés világába, egy nagy papcsalád és a gyönyörű balatoni táj légkörébe kalauzol, gyermekien érzéki örömmel ábrázolva az emlékeket. A második rész, a Lődörgések kora, már későbbi, a korai felnőttség korszakát mutatja be sok humorral és metsző iróniával (már az első mondata is jellemző: "Engem már rég föl kellett volna akasztani"); az elbeszélő-főhős gimnáziumi és kisvárosi csínyei és a későbbi folyóiratalapító buzgalom körüli irodalmi anekdoták a nagynevű pályatársakról még akkor is emlékezetesek maradnak, ha valaki netalán csak puszta szórakozásból, a könnyed elbeszélés öröméért olvasná el ezt a szinte pikareszk regényt.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!