Szerzői oldal

Temesi Ferenc
( 1949 )

» Por I.-II. (1986-87)
» Pest (1996 )
» Gabo meg a halál (2003)
» Bartók (2012)

Életrajz

1949 Szegeden született
1974-ben a Szegedi Egyetem magyar–angol szakán szerzett diplomát
Budapesten az Egyetemi Könyvtárban, majd a Fiatal Művészek Klubjában dolgozott
1975-től szabadfoglalkozású író
1988 az Iowa University (Iowa City, IA) International Writing Programjának ösztöndíjasa
1991 Prózaírói Világszimpózium Mexikó
Stílusát, regénypoétikáját leginkább a kísérletező jelleggel jellemezhetjük, prózai művei minduntalan megpróbálják át- és újraírni a műfaji határokat. Ennek a kísérletnek talán a legsikerültebb műve a nyolcvanas évek közepén megjelent – a magyar és világirodalmi prózatörekvésekkel egyidejű – Por című kétkötetes szótárregény, mely egy szótár szócikkeit választotta szerkezeti formájául, s ezekből próbált meg felépíteni egy elbeszélést. Szerkezeti bravúrnak tekinthető a 2000-ben megjelent Királyáldozat című regénye is, mely egy sakkjátszma kereteit megtartva – egy amatőr és egy mexikói nagymester lépései – beszélt el egy történetet. A Bartók Béla életét feldolgozó Bartók című regény közéleti és társadalmi kérdéseket állít középpontba, és az életrajzírás és a regényírás határait feszegeti. A mű igényességét, monumentalitását és felkészültségét tekintve a német Rüdiger Safranski életrajzai mellé állítható, azonban mintegy az ilyen típusú monografikus feldolgozást továbbgondolva és továbbírva megnyitja az életrajz határait a regény felé.



Díjai:
1987 Déry-jutalom, 1988 József Attila-díj, 1988 Magvető-nívódíj, 1988 A Jövő Irodalmáért díj, 1992 Nagy Lajos-díj, 1993 Év Könyve Jutalom, 1994 a Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje, 1997 Tekintet Díj, 2002 Pro Literatura, 2003 Bertha Bulcsú-díj, 2003-tól A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja

Bartók
2012

Temesi Ferenc Bartók című regénye az (ön)életrajz- és a regényírás műfajaival kísérletezve mutatja be Bartók Béla zeneszerző életét és munkásságát. Azonban a regény nem ragad meg az életrajz puszta mesélésénél, ennél többre vállalkozik: az életrajzíró szövegbetétei folyamatosan megszakítják az életrajz elbeszélését, s így létrejön egy párhuzamos történet, melynek központjába az elmúlt évtized magyar irodalmi és közélete kerül. A regény, mely két fiktívnek is tekinthető elbeszélésszállal rendelkezik, dokumentumok gyűjteményének is tekinthető: a többéves kutatás eredményeképp Bartók-levelek, visszaemlékezések és egyéb szépirodalmi idézetek jelennek meg a regényben. Levélbetétek és szerzői kommentárok, megjegyzések váltják egymást, így kísérhetjük végig Bartók Béla útját Nagyszentmiklóstól egészen a budapesti Zeneakadémiáig, Ziegler Mártával való házasságától egészen Pásztory Dittával való találkozásáig, majd házasságáig. Seattle, Oregon, Portland, New York – Bartók gyűjtőútjainak, amerikai koncertjeinek és munkakeresésének állomásai mellett az európai és amerikai kultúra korántsem feszültségmentes találkozását is nyomon követhetjük Bartók amerikai tartózkodásáról szóló részekben. Ezen fejezeteket fűszerezik a regény másik főszereplőjének, Életrajzolónak a „kalandjai”, melyek egyrészt a magyar újságírás küzdelmeit tárják elénk, másrészt látleletet nyújtanak a magyarországi, ezen belül pedig a budapesti kulturális élet kortárs problémáiról. Összességében Temesi Ferenc Bartók című műve monumentális emléket állít a 20. század egyik legkiválóbb zeneszerzőjének, Bartók Bélának, s teszi mindezt úgy, hogy a bartóki világlátást és emberi tartást állítja a középpontba. Mindemellett művelődéstörténeti és szociografikus elemeket felvonultató alkotás, mely egy kortárs művész Bartók művészetfelfogása felé tartó útját is megörökíti.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!