Szerzői oldal

Vámos Miklós
( 1950 )

» Zenga zének (1983)
» Anya csak egy van (1995)
» Apák könyve (2000)

Életrajz

1950. január 29 Budapesten született
1970-1975 az ELTE jogi karán diplomázott
1975-1992 az Objektív Filmstúdió dramaturgja
1991-1999 az Ab Ovo kiadó igazgatója
1988-1990 Fulbright ösztöndíj és vendégtanár
1990 a The Nation amerikai hetilap kelet-európai tudósítója
1994 a Magyar Televízió népszerű irodalmi műsorvezetője

Főbb díjak:
József Attila díj 1984 , Camera Hungaria 2000, Pro Cultura Urbis 2002, Columbus díj 2003

Zenga zének
1983

"A szavalókórus azt jelenti, hogy egy verset soronként elosztunk, mindegyiket más fogja mondani, nem könnyű, nagyon kell figyelni. Ami pedig a közös éneklést illeti, valamennyien ott fogtok állni, és akinek nem megy, az majd csak tátog." A regény a hatéves kisfiú, Öcsi egy évének története, 1956-57-ben játszódik. Az egyes szám harmadik személyű, de stílusában erősen a kisgyerek szemléletére és beszédmódjára hangolt történetnek már a legkezdetén találkozunk a korabeli társadalom családokat és egyéneket tönkretevő konfliktusaival, amikor a kisgyerek titokban hittanórára kezd járni Angelikához, az egykori apácához. A vallás, a szerelem, a politika, a faji hovatartozás, a család, a barátság mind másfajta hűséget, megértést, titkokat követel, és a fiúcska nehezen igazodik el a követelmények és a képmutatás világában. A különleges, a gyermeki hadarást, a politikai frázisokat és a felnőttek kapkodó magyarázatait imitáló stílusban megírt regény sok emlékezetes jelenete közül az egyik legabszurdabb és legjellemzőbb, amikor a család férfitagjai vörös zászlókkal kergetik körbe és vágják agyon a lakásba szökött patkányt; de vicces és groteszk az is, ahogy a gyermek meditál a Sztálin-szobor előtt: "Azértha ilyennek formáznáka zistent... Istent... ilyen szelíd, könyvolvasó bácsinak, kezébena bibliával, biztos sokkaltöbben szeretnék. Elképzelte Jézus Krisztust, egyenruhában, csizmával, bajusszal, töviskoszorú és kampósszögek nélkül, kis terpeszállásban... egészmás." A regény a forradalom leverésével ér véget, de előtte még a főhőst is megverik.

Anya csak egy van
1995

"sajnos hogy az én lacikám kihivatta a rendőrséget, ránktörték az ajtót, a rettenetes dübörgésre kimentem megnézni, hogy mi a lószar ez, épp amint a két rendőr meg a lakatos betódult az előszobába, én is odaértem, meztelenül, a hülye fiam bambán pislogott, anyu, hát te mit csinálsz? - rámosolyogtam, amennyire tőlem telt: én speciel szerelmileg vagyok elfoglalva, édes kis fiam, s nem értem, mi a túrónak töreted rám a saját lakásom ajtaját?" Az anya regénye: az izgalmas, abszurditásában is szórakoztató történet két szálon fut: az egyik özvegy dr. Maros Andorné belső monológja, a másik pedig fia, "Lacpac" vagy "Ladó" története - a kizárólagos főszereplő azonban mégis az anya, ez az elképesztő, lenyűgöző lény, akit szeretni lehet, de gyűlölni egyszerűen muszáj, olyannyira megnehezíti a maga és a mások életét súlyos mániás depressziójával. A könyv mindjárt az anya öngyilkosságával kezdődik, ám a fia hiába menti meg a haláltól: a regény végére rákban meghal. A hangja azonban nem hal el soha: még öntudatlan állapotában, még halálában is beszél, hol fáradhatatlan intenzitással és indulattal (mániás szakasz), hol pedig lassan, meggyötörten, szaggatottan, reménytelenül (depresszió). A sötét kezdet és vég között lélegzetelállító történetek sorakoznak, a személyihamisítástól a mentőautó taxinak használásán át az ámokfutó európai körutazásig, az anya szerelmes lesz, csencsel, elfelejt ajándékot venni karácsonyra, eladja a bútorait, szidja a családját (a fiát, Sári lányát, Zsuzsa menyét) és kezelőorvosát, dr. Bartosik Gizellát, beszámol csehszlovákiai és romániai beszerzőkörútjairól - az olvasó pedig azt sem tudja, sírjon-e vagy nevessen a képtelenebbnél képtelenebb történeteken. Többnyire persze nevet, pedig a háborút megélt, ideggondozóban kezelt és elektrosokkolt idős asszony élete alapvetően tragikus, a könyvből mégis életigenlés és humor árad, amelyért nem a reménytelenül szerelmes hivatásos humoristaként is mélabús, ideges fiú, hanem minden pillanatban az anya a felelős. A regény végén a fiú váratlanul egyes szám első személybe forduló hangját halljuk, amely mindennél erősebb személyes érintettségről tanúskodik: "Kár, hogy csak MOST kezdek rájönni, hogy alapjában véve jópofa nő lehetett az anyá,. KÁR, hogy csak most kezdem IRIGYELNI, amiért annyira BÁTRAN élt, ahogyan én sose mertem."

Apák könyve
2000

A monumentális családregény az ősapa, Csillag Kornél férfi leszármazottait követi nyomon. Kornél a Czuczor nyomdászfamília legkisebb fia, aki a Rákóczi-szabadságharc leverésekor a család egyetlen túlélője marad. A fiú csodás megmaradása a jellemző a csodákat megélt családra: az apák és fiak között ugyanis rejtélyes kapcsolat van: képességük, hogy életük kiemelt pillanataiban ne csak a saját életüket éljék, hanem látomásaik által megtapasztalhassák férfielődeik sorsát is. A Csillag-unoka később áttér a zsidó vallásra és borkereskedő lesz belőle; ennek következtében a család megéli a magyar holokausztot és az ötvenes évek sztálinista terrorját is. A Sternek Amerikába emigrálnak, hogy aztán visszatérjenek Budapestre. A család legfiatalabb felnőtt férfitagja veszi át és viszi tovább történetüket, 1999-ben, a napfogyatkozás évében - hiszen a család sorsa mindig is összefonódott az univerzum és a csillagok járásával. A regényt sűrű szövése és gazdag stílusa emlékezetes olvasmánnyá teszi - ez egy univerzális érdeklődésre számot tartó, jellegzetesen magyar családtörténet.

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!