Szerzői oldal

Varga Domokos
( 1922 - 2002 )

Életrajz

1922 született Kunszentmiklóson
erdőmérnöki diplomát kapott Sopronban
1946 újságíróként dolgozott
a Magyar Rádió, az Irodalmi Újság, az Élet és Irodalom munkatársa
a Lyukasóra című televíziós műsort szerkesztője
2002 Kossuth-díjat kap "kivételesen érzékeny, műfajokban gazdag irodalmi munkásságáért, különös tekintettel a gyermekek világát jól ismerő, számukra írt tankönyveiért, a család fontosságát és a magyar nemzettudat megőrzését szolgáló műveiért"
2002 Budapesten halt meg

Díjak
1973 József Attila-díj
1986 IBBY-díj
1992 A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
1997 Arany János-díj
1998 Károli Gáspár-díj
2002 Kossuth-díj

Emlékezzünk eleinkről
.

Az Uráltól a rendszerváltásig? Igen, a kiváló pedagógus Varga Domokos nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy a gyerekek számára megírja a magyarok történetét az országalapítástól szinte napjainkig. A könyv legfőbb erénye, hogy világos szerkezetű, de egyben izgalmasan olvasmányos is, hiszen a szerző a mesék és a históriák szelleméhez idomította a stílusát, és a meghatározó történelmi események mellett kitér olyan apró, de érdekes kérdésekre is, hogy mit gondolt az utódlásról Mátyás király, vagy hogy mivel foglalkozott a börtönben Kossuth Lajos. Az író-tankönyvíró szerző valódi hősöket mutat fel a gyerekeknek, de ugyanakkor képes arra, hogy felvázolja az ország minden korban és helyzetben nehéz kül- és belpolitikai viszonyait is, amelyek meghatározták nemcsak fejlődését, de területi egységét is. A kötetet számos érdekes irodalmi szöveg egészíti ki.

Kölyökkóstolgató
.

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének tiszteletbeli tagja, Varga Domokos a sokgyermekes magyar írók nem túlságosan népes táborát erősíti (a kis elitcsapat kortársi tagjai még például az ötgyerekes Lackfi János, a Miklya Zsolt-Luzsányi Mónika szerzőpáros, Petrőczi Éva, vagy éppenséggel a négy gyerekes Esterházy Péter). A novelláskötet a nagycsaládos állapot örömeit és kínjait veszi sorra rengeteg megértéssel és humorral, sőt öniróniával is, amelyet a szinte családi jelmondattá váló, a hat gyereket csipkedő kifordított népi mondóka is mutat: "A pokolban van egy fa, minden ágán hat Varga. Rázd meg Isten azt a fát, hadd hulljanak a Vargák!" Mint egész életművében, az író-pedagógus itt is arról tesz tanúságot, hogy szeretettel minden nehézség áthidalható. Ez a legfőbb tanulsága a kötetnek, és talán ez a kitartó hit teszi olyan népszerűvé az írót, hogy nemrégiben (2004 nyarán) a XII. kerületi önkormányzat és a Magyar Írószövetség emléktáblát avatott a házon, ahol az író életének utolsó majd harminc évét leélte. A megemlékező beszédben Gyurkovics Tibor a szegénység mezítlábas prófétájának, református szerzetesnek nevezte a szerzőt, aki "átlépett hegyeken, valóságokon és haladt valami igazság felé." Az emléktábla a pedagógus és a családapa előtt tiszteleg: "E házban élt és alkotott Varga Domokos Kossuth-díjas író, a 'Kutyafülűek' apja."

Kutyafülűek
.

A novelláskötetet 1956 után, a börtönben kezdte írni a szerző a gyermekeiről, és mindmáig talán legnépszerűbb műve. "Azt az apát, aki VD könyvéből elénk áll, ezt a VD nevű apát, tiszteljük, szeretjük, becsüljük, bámuljuk. Egy jelentős apa körvonalai bontakoznak ki előttünk. (...) A könyv tárgya a család. A nagycsalád. A nagycsaládok egyformák. Nincs két egyforma család. Ezt a tárgyat én jól ismerem, alulról is, fölülről is, voltam négy gyerek egyike (sőt, voltam kutyafülű is, volt egy nagybátyánk, aki így hívott minket is), s vagyok négy gyerek szüleinek egyike. Erről sokat tudok és sokat nem tudok (de akkor erről nem tudom azt, amit). Szóval noha nem vagyok irigykedő természet, ezt itt most irigylem. Szívesen írtam volna ezt a csöndes, jó kis könyvet. (...) Ismerem ezeket a történeteket (mindnyájan ismerjük), a torkon akadt tízfilléressel, a lenyelt forinttal, gombbal, nadragulyával, jegygyűrűvel, egyáltalán: a gyerekek szenvedését (amelyben egyenrangúak lesznek, felnőttek), a titkos, éjszakai sírásokat és a nyilvános éjjeli bőgéseket, az idegek táncát, a gyilkos dühöt, azt, ahogy el tud tűnni egy gyerek (kimegy a világból, amitől az megváltozik és érthetetlen lesz, micsoda világ ez?, a rémület van a gyereket kajtató szülőben, és ez van aztán leverve a megtalált pulyán), ismerem a gyufagyújtogatást, a gyújtogatót is, a zuhanyeregetőt is, a gyanakodás szégyenét, a gennyes fülgyulladást, azt, hogy idegenebbek az idegeneknél, és a kelletlenséget, hogy hasonlítanak. (...) Úgy olvasom most, mint valami szakkönyvet, így gondozd a kölykeidet, vagy könnyen, gyorsan apául. (...) Varga Domokos nyíltan beszél, nyílt szívűen, fedetlenül. Nem takargat és nem mutogat. Beenged a házába, beenged az érzelmeibe. Még a családi szlengbe is beenged; minden aggály (és reflexió) nélkül - pedig az nem veszélytelen, az tud feszélyező lenni, főleg a házaspárok titkos nyelve, a gyerekeké jobb, az mindig kevésbé gügyögő. De megússza, anélkül, hogy látnánk az egyensúlyozási erőfeszítéseket. Mert van nagy egyensúly, hogy úgy mondjam: egy szöveg mögötti, amelyből beszél a könyv. Emlékezni is jó egy könyvet, nem csak olvasni; emlékeimben nagyobb és regényesebb, keverednek benne más olvasmányélmények és személyes emlékek. A jó könyv az így működik, növekszik, mozog bennünk (míg mi alszunk)."(Esterházy Péter)

Íróiskola
.

"Ha nincs első mondat, nincs második, tizedik, sokadik sem. Nem egy író vallott már arról, hogyan küszködött önmagával a vonzó és taszító fehér kéziratpapír előtt, amíg bele nem tudott fogni végtére az írásba." A kötet alcíme: Tollforgatás mesterfokon, a hátsó borítón pedig különös műhelymunkát ajánl a szerző: "olyan iskola ez, ahol vidám beszélgetés folyik. No nem lefetyelés. Nem olcsó duma." Írásról, írókról szóló esszéket tartalmaz a kötet, mindazon profik és amatőrök számára, akik úgy érzik, van még mit tanulniuk. Az első fejezet (Írósors) művészetről és mesterségről szól, a tehetség és a szorgalom szükséges arányáról, az írói hiúság fontos vagy elvetendő voltáról, az írói becsületről, vagy éppenséggel Camus-ről és az abszurdról. A második rész (Kapaszkodók és buktatók) a nyelv és a nyelvhasználat sarkalatos kérdéseit, a stílus fontosságát vizsgálja, színekről és rímekről, szórendi és szerkesztési kérdésekről beszél, sőt, a politikai közbeszéd bizonyos rettenetes örökségére is felhívja a figyelmet, a kötet utolsó egysége (Szellemjárás) pedig a magyar irodalom nagyságait idézi meg Aranytól Veres Péteren át Pilinszky, Szilágyi Domokos és Hervay Gizella alakjáig.

Víg játék - végjáték
.

"Másokhoz hasonlóan én is a magyar literátus értelmiség legjavához soroltam Varga Domokost, a kétszáz éve virágzó Szász Károly-Vargha-Magay család sarját, akinek a nagyanyja ismerte Arany Jánost, szépapja Bolyai Farkas, ükapja Arany János barátja volt. Írók, műfordítók, matematikusok gazdagították a magyar szellemet ebben a családban, halmozták nemzedékeken át mindazt az erkölcsi és szellemi kincset, amit aztán szétsugároztak maguk körül mint papok, tanárok, írók."(Albert Zsuzsa) A szerző nemcsak a Lyukasóra című kiváló irodalmi tévéműsor és társasjáték szerkesztője volt, hanem az azonos című lap Játszótér című rovatának cikkírója is, ahol remek nyelvi és irodalmi játékokat talált ki kicsik és nagyok szórakoztatására. Ez a kötet afféle irodalmi hagyatékgyűjtemény: Varga Domokos, aki tisztában volt vele, hogy az utolsó kötetét szerkeszti, a játékok mellett közreadta fiatalkori börtönverseit és a vele készült interjúkat is, amelyekben módja nyílt újból áttekinteni életét és pályáját, az eljövendő nemzedékek okulására. A játékok közt találunk izgalmas fejtegetést a növénynevekről, családi emlékeket, régi anekdotákat és nevettető kecskerímeket (egymást szórakoztatták ezzel egykor Kunszentmiklóson a népes papcsalád tagjai), a Honnan jöttem című életrajzi fejezet pedig nem pusztán egy ember, de egy egész szerény és szorgalmas vidéki értelmiségi réteg régi életének a leírása lett. Az utolsó fejezet, a Hit és halál, már az elmúlással néz szembe, megidézvén régholt családtagjait és életének nehéz, kiküzdött boldogságát: "A végső határ közelében, mielőtt átlépne rajta; sok mindennel számot vet az ember. Legfőképpen saját életével, mindhalálig megőrzött hiteivel és a szívéből kiszakadtak emlékével (azokéval, akik most megint oly közel kerültek hozzá)."

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!