Szerzői oldal

Vörösmarty Mihály
( 1800 - 1855 )

Életrajz

1800. december 1-jén született Pusztanyéken
1811 - 1816 a székesfehérvári cisztercitáknál tanul
1817 édesapja meghal; filozófiát tanul Budapesten, majd házitanítóskodásra kényszerül
1824 magánúton folytatott jogi tanulmányok után letette az ügyvédi vizsgát
1827 a Koszorú, majd az Athenaeum folyóiratok szerkesztője
1830 a Tudományos Akadémia tagja
1833 Vérnász című drámájáért akadémiai jutalomban részesül
1843 feleségül veszi a húszéves Csajághy Laurát
1848 képviselői mandátumot kap a forradalmi kormányban
1849 a forradalom után bujdosni kényszerül
1850-53 vidéken gazdálkodik
1855 hosszú betegeskedés után Budapesten meghal

Zalán futása
1825

"Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban? / Hol vagyon, aki merész ajakát hadi dalnak eresztvén, / A riadó vak mélységet fölverje szavával, / S késő százak után, méltán látassa vezérlő / Párducos Árpádot s hadrontó népe hatalmát?" Így indul a talán leghíresebb magyar nemzeti eposz, amely a magabiztos fiatal költőnek országos hírnevet (ám igen kevés anyagi sikert) hozott. Az ifjú Vörösmarty a romantikus ősmagyar hadviselést párhuzamosan szerepelteti egy szerelmi szállal (Ete és Hajna), és az antik eposzok szellemében a valós eseményeket mitikus alakokkal (Ármány, Hadúr) vegyíti. A rendkívül sűrű atmoszférájú, képileg igen gazdag, Vergilius és Zrínyi nyomdokain járó hexameteres költeményt nemcsak az áradó fantázia, hanem az utánozhatatlanul melankolikus hangnem teszi egészen egyénivé. Első nagy művét további, rövidebb eposzok követték, amelyekben a nemzeti múlt és a képzelt tündérvilág hőseit eleveníti fel. Később azonban felismerte, hogy a nemzetébresztő eposzok betöltötték feladatukat, utolsó eposzi munkájában (A két szomszédvár) már inkább a Byron népszerűsítette verses regény, majd még később (főként Shakespeare hatására) a dráma felé fordul.

Csongor és Tünde
1830

Vörösmarty drámai munkássága vetekszik költői műveivel, ám legmaradandóbb éppen ez a mesejátéka, a magyar színműirodalom legzeneibb darabja, amelyben a humor keveredik a lét értelmét kutató filozófiával, az alvilág a tündérvilággal, az otromba testiség a légies finomsággal - ez az egyéni és utánozhatatlan elegy a darab örökös színpadi sikerének záloga. Az öt felvonásos darab a legmélyebb rokonságot talán Shakespeare Szentivánéji álom című színművével mutatja, de forrása magyar mű: a világjáró Árgilus királyfi története (amelyet Gyergyai Albert dolgozott fel széphistóriává a XVII. Században). A mesés történet röviden: Csongor, a főszereplő, "a dicsőt, az égi szépet" keresi, és közben beleszeret Tündébe, a tündérlányba, de a gonosz Mirigy boszorkány mesterkedései következtében elválnak egymástól, és Csongor elindul megkeresni szerelmét és tündérországot; a cselekményben fontos szerepet kap Balga és Ilma, a paraszt-szerelmespár, három vándor és három rakoncátlan ördögfióka. Csongor boldogságkeresése térben (vándorlás, hármas út) és időben (estétől estéig) zajlik, ám a hősnek önmagában kell megtalálnia a boldogságot.

Összes munkái I - XII,Kiadatlan költeményei
1864,1926

"Valójában pedig az epikus is, a drámaíró is, a kritikus is elhalványodik a lírikus mellett. Életművében a lírai költészet kevesebb nyomtatott oldalt foglal el, mint egyéb műfajú művei, de ezekből a versekből úgy lehet összeállítani tíz-tizenöt darabot, hogy költőjük a világköltészet első sorába kerül általuk. A Szózat, a Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány a mi magas színvonalú költészetünkben is a legnagyobb alkotások közt foglalnak helyet. Ennek a zengő lírának az alaphangja a reformkor éveiben lelkesen közéleti töltésű és bizakodó szellemű, ámbár gyakorta megkísérti a romantikus borongás, a leskelődő tragédia, az ólálkodó semmi. Ott van a riasztó végső kép: ,,Örökké a világ sem áll! / Eloszlik, mint a buborék / S marad, mi volt, a puszta lég" - de azonnal nyomában a felismerés, hogy ez a világ ,,amíg áll, és amíg él, / Ront vagy javít, de nem henyél" (Hegedűs Géza)

Töltse le a szerzőról szóló információkat PDF formátumban!